A nyilasok 1944. október 17-én tartóztatták le dr. Csukás István városi főjegyzőt, a főispánságról a németek bejövetele utáni napon, 1944. március 20-án lemondott Nagy Nándort, és augusztus 31-ével nyugalomba vonult dr. Alapy Gáspár polgármestert.

Nagy Nándor

Csukás István

Alapy Gáspár

A szemtanúk szerint Alapyt, Wojtowicz Richard komáromi fényképész és azonos nevű fia, a frissen kinevezett nyilas főispán személyesen tartóztatták le és kísérték a Monostori erődbe. Itt egy alkalommal meglátogathatta őt felesége, Alapy Gáspárné született Vetsey Sarolta.

Ifj. Wojtowicz Richárd

Csukás István 3 nap múlva szabadult, Nagy Nándort pedig később átvitték a büntető- és internálótáborként használt Csillagerődbe, ahonnan november 21-én szabadon engedték.

Alapyt szintén átvitték a Csillagerődbe, innen pedig vonaton Dachauba szállították. Együtt utazott volna Horváth József kovácsmesterrel, akit azonban a vonatról a rokonai megszöktettek. Horváth visszaemlékeze szerint Alapyt is magukkal akarták vinni, ám az idős, beteg ember nem tudott velük tartani.

Horváth József

Alapy Gáspár további sorsáról ellentmondásos adataink vannak. Egyesek úgy emlékeznek, hogy már a vonaton meghalt. Mások szerint Dachauban halt meg december 31-én. A tábori dokumentumok alapján valóban beléptették a táborba, a Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos levelében pedig arról ír, hogy az 136708-as nyilvántartási számú fogoly 1945. február 5-én halt meg.

A dachaui tábor kiállításában elhelyezett nyomtatott és számítógépes „Emlékkönyv” adatai is arról szólnak, hogy, az 1880. szeptember 10-én Komáromban született Alopy (sic!) Gáspár 1945. február 5-én halt meg.

Alapy Gáspárról szóló adatok a dachaui kiállításban

Alapy Gáspár emlékére 2020. július 7-én elhelyezett koszorú Dachauban, az „Emlékezés falánál”

Azt, hogy mi vezetett, az 1880. szeptember 10-én Komáromban született Alapy Gáspár letartóztatásához, csak sejteni lehet.

Alapy a két világháború közötti korszak meghatározó helyi személyisége volt. Dr. Tooth Zsigmond kinevezett polgármestert 1925-től választott polgármesterként váltotta Dél-Komárom élén és folytatta az elődje által már megkezdett városépítést és széles körű kapcsolati tőkéjével generálta is azt.

A visszacsatolás után, a két Komárom 1939. július 15-én bekövetkezett közigazgatási egyesítését követően Alapy lett a polgármester. A nehéz háborús évek, a német megszállás, a zsidóellenes intézkedések (sikertelen) halogatása, emberi megnyilvánulásai (pl. a törvényhatósági bizottság egyik közgyűlésén egy zsidóellenes indítványra mondott: „Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom.” válasza) azonban  az 1944. október 15-én uralomra került nyilas hatalom ellenségévé tették. Mindehhez valószínűleg hozzájárult a fiatal nyilas főispán, ifj. Wojtowicz Richard személyes bosszúja is, aki úgy érezte, hogy Alapy miatt nem lehetett az egyesített Komárom polgármestere, amit pedig szerinte alaposan kiérdemelt, hiszen csehszlovák államellenes bűncselekmény (kémkedés) vádjával – többedmagával együtt – 1936-ban letartóztatták és a börtönből csak a Müncheni egyezmény után kapott amnesztia révén szabadult 1938. október 7-én.

Alapy Gáspárt 78 éve hurcolták el a nyilasok és onnantól kezdbe sorsa, mondhatni megpecsételődött.

Alapy Gáspárra és a korszak kiválóságaira való emlékezés részeként 2023-ban az új épületünkben, a Brigetio Öröksége Látogatóközpontban, a Magyar Géniusz Program keretében kiállítást rendezünk arról az általa által levezényelt városépítésről, amelynek következményeként a trianoni béke következtében önállóvá vált, falusias kinézetű, ipari és katonai létesítményekkel beépített Dél-Komárom az 1930-as évekre igazi virágzó kisvárossá fejlődött.

Számadó Emese