Míg a két világháború alatt a tengeralattjáró békés felhasználása (ami amúgy sem volt prioritás) szünetet tartott, de a II. Világháború után némi lendületet kapott, bár a hidegháborús légkörben még itt is sokszor vagy közvetetten katonai, vagy nacionalista presztízskérdések domináltak
Még a…
Fejezetek a tengeralattjáró történetéből X.
A két világháború között alig történt valami a tengeralattjárók fejlődésének folyamatában: zömében ugyanazokat a koncepciókat fejlesztették tovább, mint amiket az I. világháború idején is használtak, csak még nagyobb teljesítményű gépekkel, hosszabb víz alatti üzemidővel. Egy fontos újítás volt, ami…
Fejezetek a tengeralattjárók történetéből IX.
Az első világháború (bármily meglepő) sok technikai újdonságot nem hozott a tengeralattjáró tekintetében, inkább csak finomítottak, javítottak a meglévő technológián. A Holland típusokhoz hasonló víz alatti működéshez áramvonalasított formák egy időre eltűntek: az új hajók, mind a felszíni…
Fejezetek a tengeralattjárók történetéből VIII.
A századfordulóra már a gyakorlatban használható tengeralattjáróhoz szükséges összes technológia – és ismeret – rendelkezésre állt: megvolt a víz alatti hajtómű, a szükséges ismeretek az áramlásról és a víz alatti testekre nehezedő nyomásról, a kohászat is kellően fejlett volt ahhoz, hogy valódi víz…
Fejezetek a tengeralattjárók történetéből VII.
A XIX. század végén a tengeralattjáró fejlődése nagy lendületet vett. Két nagyon fontos technikai problémára sikerül gyakorlatban is működőképes választ találni ekkor: az egyik a fegyverzet kérdése, a második, még fontosabb, a víz alatti meghajtásé.
Az első önjáró torpedót 1868-ban mutatta be a…
Szemelvények a tengeralattjárók történetéből 6.
1863-ban a francia haditengerészet vízre bocsátotta a világ első géphajtású tengeralattjáróját. A „Plongeur” (búvár) névre keresztelt addig sosem látott méretű (45 méter hosszú) hajót sűrített levegő hajtotta, amivel összesen 9 kilométert tudott megtenni, ezután újra kellett tölteni tartályait,…
Szemelvények a tengeralattjárók történetéből 5.
A tengeralattjáró fejlődésének üteme a XIX. században mintha éppen lassulna. Az újabb hajók nem feltétlenül mutatnak sok technikai újdonságot, – bár az ellenkezőjére is akad példa – sokkal inkább azzal írták be magukat a technikatörténetbe, hogy a gyakorlatban is képesek voltak működni.
Az amerikai…
Szemelvények a tengeralattjárók történetéből 4.
A tengeralattjáró történetének következő fontos alakjához vissza kell térnünk Európába. 1850-ben a porosz-dán háborúban a tüzérségnél szolgáló Wilhelm Bauer elég pénzt és segítséget kapott (többek között az akkor még Ernst Werner Siemens nevet viselő német mérnök feltaláló közbenjárására), hogy…
Szemelvények a tengeralattjárók történetéből 3.
1800-ban egy francia szolgálatban álló 35 éves amerikai feltaláló, bizonyos Robert Fulton megépítette a „Nautilust”, a következő mérföldkövet a tengeralattjáró történetében. S hogy miben volt annyira új Fulton hajója? Technikailag szinte semmiben: újdonságot jelentett, hogy vas bordázattal és réz…
Szemelvények a tengeralattjárók történetéből 2.
Ahogy a múltkor befejezésül írtam, a víz alatti tevékenységhez autonóm mozgásra képes víz alatti járműre volt szükség. Mint láttuk, bármilyen ötletes szerkezet is a búvárharang, erre a célra nem felel meg.
Bár XVI. századból már ismerünk beszámolót sikeres tengeralattjáró kísérletről, s a században…