A második világháború kitörését követően Komárom újra katonaváros lett. Északon az Öregvár, a Tiszti Pavilon, a Nádorvonal erődjei, délen pedig a huszárlaktanya a Monostori erőd és az árkásztábor szolgált a különféle alakulatok elhelyezéséül. Az 1941-es hadbalépéstől Komárom bevonulási központ lett,…
A szovjet csapatok 1944. decemberében bekerítették Budapestet, melynek a felmentésére a német hadvezetés jelentős erőket vetett be. A dunántúli területekről főleg páncélos alakulatok bevonásával kísérelték meg a szovjetek visszaszorítását. A magyar főváros felmentését célzó hadművelet ellátó bázisa…
A 16. századra a középkori hadviselés elavultnak bizonyult, ezért a háború művészetében természetszerűen folyamatos változások történtek. A történészek ezt a jelenséget a hadügyi forradalom jelzővel illetik. Az egyre nagyobb távolságok megtétele miatt fontossá vált a hatékonyság mellett a gyorsaság.…
Komárom és környéke a második világháború során a szövetségesek számára fontos célponttá vált. A Duna vonala volt a központi hatalmak egyik legfontosabb vízi utánpótlási útvonala. A várost érintő elsődleges infrastruktúrális célpontok a Bécs-Budapest fő vasútvonal, a vasúti híd, és az Erzsébet-híd.…
A katonalovakra emlékeztek Komáromban október 16-án vasárnap, a császári és királyi 5. lovastüzérosztály emlékművénél.A lovastüzérosztály 1908. április 6-án alakult a 5. számú hadtesttüzérezred korábbi lovasütegosztályából.Ezrednapja :1866. június 27-e volt.Az első világháború kitörésekor az osztály…