Brigetio, a mai Szőny alatt fekvő római kori település Pannonia tartomány egyik legjelentősebb gemmalelőhelye. A településről származó gemmák számtalan magángyűjtemény, hagyaték és múzeumi gyűjtemény anyagában megtalálhatók országhatáron kívül és belül.

Istenségeket és császárné portréját ábrázoló gemmák

A gemma kifejezés alatt a vésett díszítésű ékköveket, drágaköveket értjük, amiket gyűrűfoglalatba helyeztek. A domború ábrázolású köveket kámeának, a homorú ábrázolásúakat intaglionak nevezik. Méretük igen kicsi, alig néhány centiméteresek. Anyaguk leggyakrabban karneol, különféle színű jáspis, haematit, ónyx, egy-egy esetben a drágaköveket üvegpasztával utánozták. A vésett ékkövekkel díszített gyűrűk használata a Kr. u. 1-3. században volt jellemző.

Az ábrázolások fő témái között római mitológiai alakok (istenek, héroszok, mágikus állatok), porték (császárportrék), állatok és növények jelennek meg.

Kutyát, lovat és Pégazust ábrázoló gemmák

A brigetiói gemmákon elsősorban a hadviseléshez köthető istenekkel (Iuppiter, Mars, Apollo, Sol, Diana), bőséget, jólétet biztosító istenekkel (Bonus Eventus, Ceres) találkozhatunk, de egy-egy ékkövön Iulia Domna császárnét, Septimius Severus feleségét és Faustina Minor, Marcus Aurelius császár feleségét is megjelenítették. Egy-egy gemmán ló és kutya ábrázolás látható, egy töredéken szárnyas ló, Pégasos elevenedik meg. Aranygyűrű emlékező gesztust ábrázoló, görög feliratos gemmával

A brigetiói gemmás gyűrűk egyik legszebb darabja az emlékező gesztust ábrázoló háromrétegű ónixgemma: a jobb kéz hüvelyk- és mutatóujja a jobboldali fülcimpát fogja, körülötte pedig görög felirat: MNHMONEYE=EMLÉKEZZ. Az aranygyűrű olyan kicsi, mindössze 1,4 x 1,3 cm a belső átmérője, hogy minden bizonnyal egy gyermeké lehetett.

dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella