Új-Buda az Újvilág legismertebb magyar települése. Létrehozója Újházi (Újházy) László, az egyik leghíresebb amerikai magyar emigráns.
Újházi László
Újházi László régi nemesi család sarja, bölcsész és jogi végzettséget szerzett. 1848-tól Sáros megye főispánjává nevezték ki. A forradalom alatt a köztársaság kikiáltását célul tűző Radical Párt elnöke volt. Polgári kormánybiztosként tartózkodott Komáromban 1849 nyarától. Nevéhez fűződik az 5, 10 és 20 krajcáros "komáromi bankók" kiadása.
A világosi (szöllősi) fegyverletétel után a Klapka által védett komáromi várban volt Újházi is. Néhány társával megtagadták a komáromi kapitulációs okmány aláírását 1849. szeptember 27-én, ezért csak azzal a feltétellel engedték ki őket a várból, ha az országot is elhagyják.
Vinzezn Katzler: Komárom kapitulációja. Klapka és Haynau soha meg nem történt kézfogása.
A kapituláció aláírásával egyidőben „Amerikai Társaság” alakult Komáromban, amelynek elnöke Újházi László, pénztárnoka Mednyászky Sándor alezredes, jegyzője Kászonyi Dániel volt kormánybiztos, vezetőségi tagjai Esterházy Pál és Zichy Ottó ezredesek, valamint Pamutz György őrnagy lettek. A terv az volt, hogy Hamburgig egyénileg eljutnak, onnan pedig közösen átkelnek Amerikába. Megsegítésükre a hadipénztár maradványából Klapka 1500 forintot adott, s ezzel jelezte egyetértését.
Újházi családjával, a helyőrség 50 tisztjének kíséretében október 12-én hagyta el az országot, és 18-án érkezett meg Hamburgba. Itt találkozott egy Krajtsir Károly nevű orvossal, aki elmesélte, hogy a lengyel szabadságharc menekültjei Amerikába mentek, ahol a kongresszus ingyenföldet adományozott nekik. Valószínűleg ez adta az ötletet, hogy Taylor elnöktől ingyenföldet kérjen Újházi a magyar menekültek számára.
November 15-én szálltak hajóra, majd New Yorkba érkezve ünnepélyes fogadtatásban részesültek. Örömmel fogadták minden ország szabadságharcos menekültjeit, ebben szerepet játszott az is, hogy szükségük volt emberre. Közadakozásból létrejött a Hungarian House, ahol 50 ember részére tudtak szállást biztosítani. Kossuth megbízott amerikai diplomatájaként az volt a fő feladata, hogy elősegítse távozását Törökországból és földet szerezzen az emigráció részére. A küldöttség Washingtonba ment, azonban Taylor elnök konkrét ígéretet nem adott, feltehetően okult a sikertelen lengyel település alapítási kísérletből. Ekkor Újházi úgy döntött, hogy maguk cselekednek, és az egyik új tagállamba Iowaba mennek, ahol bőven adódott lehetőség kolónia létesítésére. Itt az éghajlat is hasonlított a magyarországi viszonyokhoz.
Mivel ingyenföldet nem kaptak, abban bizakodtak hogy legalább kölcsönhöz jutnak. Feloszlatták segélypénztárukat és mindenkire 80 dollár jutott. A hosszú út kezdetére azonban csökkent a lelkesedés, negyvenen New Yorkba maradtak és csak tizenegyen indultak útnak Újházival. Vonaton, hajón és postakocsin érkeztek meg Burlingtonba, ahol ökröket, kocsikat és lovakat vásároltak, amivel nekivághattak a vadonnak. Végül a Thompson folyó közelében megalakították New Budát (Új-Budát).
1912-es újságcikk New Buda iskolásairól, ekkor magyarok már nem éltek a környéken
Újházi több levelet írt Kossuthnak, hogy jöjjön ő is ide és egységesítse ide az emigrációt. Jöttek is sokan, de a pionír élet nem volt vonzó és a kezdeményezés lassan megbukott. Újházi elhagyta a települést és egy másik település alapításával próbálkozott, szintén sikertelenül. Új-Buda magyar telepesei a század végére eltűntek. Felkereste Kossuthot amerikai látogatása kapcsán, Kossuth azonban nem támogatta a letelepedést.
Kossuth Nem Yorkban
Újházi ezt követően még egyszer visszament Európába konzulként, de végül visszatért Amerikába és 1870-ben vetett véget életének. 1879-ben a gyermekei hazahozatták maradványait Budamérre és újratemették.
Egy kis érdekesség: Több emigráns letelepedési kísérlet is történt Amerikában, nagyrészt sikertelenül. Például Packh János (aki felvette az Eszterházy Pál nevet hogy érvényesülni tudjon) telepeseket vitt Kanadába. Pach egyébként szintén megfordult Komáromban. 1886-ban megalapították Kaposvár, majd Esterhazy településeket melyek a mapi napig léteznek. A két történet között a különbség az, hogy Újházi emigráns politikusokból, katonákból akart egy új települést létrehozni. Ezek az emberek viszont nem a földműveléshez és a kemény pionír élethez voltak szokva. Eszterházy viszont telepeseket vitt, akik megtudtak élni a nehéz körülmények között is.
Esterházy és Újházi útvonala
Ábrahám Tamás
