Kacz Lajos, a híres festőművész Komáromi Kacz Endre édesapja 1844. november 9-én Komáromban született a református nemes Kacz István és Tassy Teréz házasságából.
Kacz Endre, Kacz Lajosné, Kacz Lajos és Kacz Ilona az 1890-es években
Kacz Lajos az elemi iskolát szülővárosában 1851 és 1855 között végezte. Utána asztalos inasnak állt, de környezete rábeszélésére édesanyja tovább taníttatta. 1857. szeptember végén beíratta a helyi bencés gimnáziumba, ahova két évet járt. A következő két évet a német nyelv elsajátítása miatt a pozsonyi evangélikus líceumban végezte. Az ötödik és hatodik osztályt a pápai református gimnáziumban járta, majd a református teológián folytatta tanulmányait.
A Pápai Református Kollégium épülete egy régi képeslapon
A teológiai akadémia első évfolyamát Pápán végezte, majd barátaival együtt a pesti teológiára iratkozott át. 1868 tavaszán tette le az első lelkészi vizsgát. A következő, 1869/70-es tanévet ösztöndíjasként Hollandiában töltötte, az utrechti egyetemen tanult.
1870 májusában angliai, hollandiai és németországi utazást tett, majd édesanyja kérésére - a család nehéz anyagi helyzete miatt - hazatért szülővárosába, ahol rövid ideig tanításból élt, majd a városnál vállalt hivatalt. Minthogy eredetileg lelkésznek készült, de később kényszerűen pályát módosított, magát gyakran „pályatévesztettnek” nevezte. Kimondatlanul is lelkiismeret-furdalást érzett, amiért nem azt a hivatást választotta, amire rátermettnek érezte magát.
A világi pályán szépen boldogult. 1875-ben városi aljegyzővé, majd 1876-ban főjegyzővé választották. Közben Pápán elvégezte a jogakadémiát és 1873-ban jog- és államtudományi vizsgát tett. 1886-ban gazdasági tanácsnok, 1907-ben első tanácsnok és helyettes polgármester lett, e minőségben szolgálta a várost nyugdíjba vonulásáig, 1914. február 28-ig.
Március 1-től megkezdte nyugdíjas éveit. Aktív működése Komárom város igazgatásához kötötte, de a hivatali munka nem elégítette ki. Élénken részt vett a város társadalmi és kulturális életében.
Jókai Mór szülőháza
1881-ben a városi küldöttség tagjaként részt vett a pápai Jókai-ünnepségen. Még ugyanezen év augusztusában része volt Jókai komáromi szülőházának emléktáblával való megjelölésében.
Alapításától, 1880-tól főmunkatársa volt a Komáromi Lapok hírlapnak, melyet 1884. április 5-től 1885. december 25-ig Hídvégi álnéven szerkesztett is. Tagja volt számos egyesületnek, megírta a komáromi dalárda és az önsegélyző egylet történetét. A komáromi református egyház presbitereként, a református egyházmegye tanácsbírájaként, a Komáromi Népbank felügyelő bizottsága tagjaként, majd a bank elnökeként, a polgári leányiskola gondnokságának elnökeként és több egyesület vezető tisztségviselőjeként fontos szerepe volt Komárom polgári kori fejlődésében. A kitűnő szónok hírében álló főjegyző, majd polgármester-helyettes gyakran mondott beszédet a városi rendezvényeken, s képviselte a várost a nyilvánosság színterein.
1882. július 16-án hatásos beszédet mondott az önkéntes tűzoltóegylet zászlószentelési ünnepén, melyen számos egylet küldöttsége részt vett. 1889-ben tagja volt annak a Tátray József polgármester vezette küldöttségnek, amely azért utazott Budapestre, hogy a bel- és igazságügy-miniszternél emlékiratban követelje pénzügyigazgatóság felállítását Komáromban.
A Klapka-tér a szoborral az 1900-as évek elején, korabeli képeslapon
1894. október 10-én az újonnan kinevezett Komárom vármegyei főispán beiktatási ünnepélye első napján szerepelt. Mint városi tanácsos ő köszöntötte a Budapestről érkező főispánt, aki az újszőnyi vasútállomástól fényes küldöttség élén, a komáromi bandérium kíséretében érkezett a fellobogózott hídon át a Felső-Dunasoron, a Halász és Nádor utcán, a Fő téren és a Megye utcán át a megyeháza elé.11Jelentős beszédet mondott 1896. november 15-én felavatott Róna József által készített Klapka György-szobor avatási ünnepségén.
Kacz és felesége, Dubány Imréné Nagy Katalin tulajdona
Kacz pipával, Dubány Imréné Nagy Katalin tulajdona
1909. június 7-8-án helyettes polgármesterként vezette a város küldöttségét, amely Antal Gábor református püspök papi szolgálatának 40 éves jubileumi ünnepségén vett részt. A jubileumon több mint 100 vendég tette tiszteletét. A június 8-án a református kollégium tanácstermében gr. Tisza István elnökletével megtartott ünnepi egyházkerületi közgyűlésen 36 küldöttség köszöntötte az egyházkormányzót.
Kacz Lajos, Nagy Ákos tulajdona
Egyháza szolgálatát egész életében fontosnak tekintette. A Komáromi Református Egyház presbitereként rendszeresen részt vett az üléseken, az egyházközség rendezvényein. 1909. április 12-én ő tartotta az ünnepi beszédet Konkoly Thege Béla főgondnok 25 éves egyházi szolgálatának „örömünnepén”.
1909. október 31-én „hatalmas szárnyalású emlékbeszédet” mondott a reformáció és Kálvin János születésének 400. évfordulója ünnepén, melyet a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület rendezett.
Sírja a komáromi református temetőben
A Komáromi Református Egyházmegye 1913. július 23-án számvevőségi taggá, két évvel később, 1915. július 28-án egyházkerületi világi képviselővé választotta. 1916-ban az egyházkerületi lapnak is külső munkatársa lett. Rövid betegség után, 1921. november 1-én hunyt el, 3-án az egész város részvéte mellett helyezték örök nyugalomra a református temetőben.
Pokornyi Gábor