Komáromi Klapka György Múzeum

Klebelsberg Kuno népművelői tevékenysége

2022. november 14. - Komáromi Klapka György Múzeum

Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án született az Arad vármegyei Magyarpécskán. A Klebelsberg család férfi ősei katonák voltak, akik a török elleni harcokban jeleskedtek. A grófi cím Klebelsberg Ferenctől ered, akit Buda visszafoglalásakor tanúsított hősiességéért emeltek 1702-ben grófi rangra. Édesapja, Klebelsberg Jakab a Monarchia  14. közös huszárezredének kapitányaként került Székesfehérvárra, ahol megismerte a köznemesi származású Farkas Arankát. A fiatalok 1872-ben kötöttek házasságot. A család életébe a sors keményen beleszólt: Jakab egy hadgyakorlat során lebukott a lováról, súlyosan megsérült és többé már nem tudott lábra állni.

kep1_13.jpg

Édesapja 1877-ben meghalt és nem sokkal később Kuno lánytestvére is elhunyt, így a másfél éves kisfiú egyedül maradt az édesanyjával. Aranka a tragédiák után hazatért Székesfehérvárra, hogy ott nevelje gyermekét, akinek gyámja nagyapja, Farkas Imre lett. A Farkas házban kemény és szigorú neveltetést kapott, hiszen felmenőihez hasonlóan őt is katonának szánták. Ebben a légkörben Klebelsberg nem érezte jól magát, önéletrajzi megemlékezéseiben arról ír, hogy nagyon szomorú gyermekkora volt, és mivel anyja bánatos özvegyi életet élt, ő sem ismerte a vígságot.                                             

Ugyanakkor mégis sokat kapott a családtól, hiszen nekik köszönhetően sajátította el a francia és a német nyelvek alapjait, valamint szerzett jártasságot a középosztálybeli műveltség területén.

Klebelsberg elemi iskoláit a székesfehérvári Belvárosi Fiútanodában végezte magántanulóként 1881 és 1885 között. Ezt követően középiskolai tanulmányait a ciszterciek székesfehérvári főgimnáziumában folytatta 1885 és 1893 között. Iskolatársai visszaemlékezései szerint – feltehetően a nyomasztó családi légkör és a magántanulói státusz következtében – zárkózott, túlságosan is komoly, gyenge testalkatú gimnazista volt, aki már ekkor kitűnt olvasottságával, matematikából és bölcseletből nyújtott teljesítményével. A család nyomásának engedve az érettségit követően beiratkozott a bécsújhelyi katonai akadémiára, ahonnan hiányzó lelkesedése és gyenge testi adottságai miatt rövidesen átiratkozott a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára.

kep2_12.jpgEgyetemi tanulmányait Berlinben és Münchenben végezte. Berlin nagyban befolyásolta Klebelsbergnek a népoktatás és az elitképzés fontosságáról vallott elképzeléseit. Egy alkalommal dolgozatot írt a magyar mezőgazdaság válságáról Adolf Wagnernek, aki azt kifogásolta, hogy Klebelsberg csak gazdasági síkon kereste a problémát, azaz nem vizsgálta a magyar munkástömegek műveltségi helyzetét, a mezőgazdasági tudományok fejlettségét, illetve az agrárértelmiség kulturális állapotát. Ennek a kritikának a hatására fogalmazódott meg benne kultúrpolitikájának vezérmotívuma: emelni kell a dolgozó tömegek értelmi színvonalát és közben minden területen szakembereket kell kinevelni.

Jog- és allamtudományi doktorrá 1898-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták. Tanulóévei azonban nem értek véget a doktori cím megszerzésével, folyamatosan képezte magát, és mondhatni élete végéig tanult. Kortársai gyakran csodálkoztak azon, hogy milyen sok mindenhez értett és mennyire a gyökerére látott minden kérdésnek. Amikor például közoktatásügyi miniszter lett, többször tréfásan felvetődött miniszteri körökben, hogy melyik tárcát kellene átvennie következőleg: tudták ugyanis, hogy „amihez hozzáfog azt gyökerén ragadja meg és részleteiben is megismeri.”

kep3_10.jpgPázmány  Péter Tudományegyetem

Klebelsberg 1898-ban a ranglétra alján, fogalmazó segédként kezdte hivatali karrierjét, és rövid időn belül műveltsége, alapossága, munkabírása, és önképzése révén bejárva a ranglétra lépcsőfokait segédtitkár, titkár, majd pedig osztálytanácsos lett. Mivel fokozatosan lépett egyre feljebb a ranglétrán, megismerte a hivatali ügyintézés minden fortélyát, aminek miniszterként is hasznát vette: a szabotáló, késleltető intézkedéseket azonnal észrevette. A miniszterelnökségen eltöltött tizenkét esztendő alatt hat miniszterelnök mellett szolgált. Ennek révén sokféle vezetői mentalitással ismerkedhetett meg. Klebelsberg nézeteiben és emberileg a kormányfők közül Tisza Istvánhoz került a legközelebb. A Julián-egyesület ügyvezető igazgatójaként 1904-től részt vett a Horvátországban, Szlavóniában és Bosznia-Hercegovinában élő magyarok nemzeti tudatának ápolásában és művelődésük segítésében.

1910-ben távozott a miniszterelnökségről, és az elkövetkezendő négy évben a Közigazgatási Bíróság ítélőbírájaként dolgozott. Nagy megtiszteltetés volt, ha valaki itt lehetett bíró, Klebelsberg azonban nem érezte jól magát, saját értékelése szerint aggastyánok közé jutott. Ugyanakkor a miniszterelnökségre sem kívánt visszamenni az „ottani pártpolitikai kicsinységek és torzsalkodások miatt.” Annyi haszna mégis volt új munkájának, hogy a magyar közigazgatás minden fontos részletét megismerhette.

kep4_9.jpgTisza István portréja (Benczúr Gyula festménye)

Klebelsberg életének újabb fordulatára akkor került sor, amikor 1914-ben őt nevezték ki a második Tisza Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának adminisztratív államtitkárjává. Bár a Nagy Háború lecsökkentette mozgásterét Klebelsbergnek mégis sikerült olyan javaslatokat kidolgoznia, amelyeknek a későbbiek során nagy hasznát veszi, illetve sikerült új terepen is ellenőriznie szervezőkészségét.

Klebelsberg a népoktatás és a tanoncképzés specialistájaként Pogány Frigyessel az oldalán ekkor dolgozta ki a népiskolai hálózat kiépítési programját, illetve hozta létre a háborúban maradandó sérüléseket szenvedetteket ápoló Rokkantügyi Hivatalt. Klebelsberg karrierjének ezen állomása is mutatja, sokszínűségét és arra vonatkozó tehetségét, hogy a számára ismeretlen problémáknak is a gyökerére látott. Miután 1917-ben Tisza távozott a kormány éléről, Klebelsberg karrierje is törést szenvedett: az őszirózsás forradalom után visszavonult a közélettől, a tanácsköztársaság idején pedig bujkálni kényszerült.

Klebelsberg 1919 őszén a Keresztény Nemzeti Párt tagjaként tért vissza a politikai életbe. Azonban nem sokkal az után, hogy a következő évi nemzetgyűlési választásokon mandátumot nyert, tizenhat társával, kilépett onnan. Az általa vezetett „disszidensek csoportja” 1922-ben végül Bethlen kormánypártjában, az Egységes Pártban találja meg célállomását. Ekkor indult a választásokon Komárom város színeiben országgyűlési képviselőként. Klebelsberg az 1920-as években több alkalommal is hangoztatta, hogy Trianonba „bele kellett menni,” mert más lehetőség nem volt a magyar állam fennmaradására, de mindig figyelmeztetett a békediktátum igazságtalanságára és szomorú következményeire.

kep5_10.jpgBethlen kormány tagjai: balról az első Bethlen István, középen Klebelsberg Kunó (Vasárnapi Ujság, 1921 december 25.)

A királypuccsok kérdésében Klebelsbergnek nehezére esett állást foglalnia, hiszen családja tizenegy generáción át szolgálta a Habsburg házat, és korábban ő maga is a Monarchia híve volt. Klebelsberg azonban lelkiismereti konfliktusba süllyedve is felismerte, hogy az elszigetelt Magyarországra a kisantant beavatkozási fenyegetései végzetesek lehetnek, így végül elítélte IV. Károly visszatérési kísérleteit.

A második Bethlen kabinetben 1921 végén Klebelsberg belügyminiszteri pozícióba emelkedett. Fő feladata az 1919-es választójogi rendelet szigorítása, illetve a szélsőjobb visszaszorítása volt. Klebelsberg kinevezését követően azonnal munkához látott és kidolgozta az új választójogi törvényt, mely visszaállította a nyílt szavazás Európában akkor már példa nélküli intézményét és korlátozta a választásra jogosultak számát.

Közoktatás-politikáját az egységes jogosítású, de háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924), a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás (1926) és a tanárképzés reformja (1924) jellemezte.

kep6_5.jpgKomáromi m. kir. állami polgári fiú- és lányiskola

Komárom is rengeteget köszönhet neki, amellett hogy megépült a neológ zsinagóga 1926-ban az ő ideje alatt, a református templom 1928-ban és az evangélikus imaház 1930-ban. Ezek mellett 1929-re elkészült a baptista gyülekezet imaháza is. Mivel megnőtt az iskolai férőhelyek iránti igény is, ezért 1922-re felépült az Antal Géza református elemi iskola, 1925-re az ő nevét viselő Katolikus Leányiskola, melyben az Isteni Megváltó Leányai Congregatio tagjai tanítottak. Az apácák az iskolával egybenépített zárdában laktak, és az ugyanott lévő Szent Teréz képolnában imádkoztak. 1927-re épült a Magyar Királyi Állami Polgári Fiú és Leányiskola is.

kep7_5.jpgKomáromi evangélikus imaház 1938-ban

A város kulturális és sportélete is az ő regnálása alatt kezdett kibontakozni: megnyílt a népkönyvtár (1927), a mozi (1930), a strandfürdő (1935). Az egyesületi élet is fejlődésnek indult: a Komáromi Football Club (1920), a Komáromi Önkéntes Tűzoltó Testület (1920), a Katolikus Kör illetve a Katolikus Ifjúsági Egyesület (1930).

Népiskola-politikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926), a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása (1928 - azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötelezővé és csak azoknak, akik már a negyedik elemi után nem lépnek polgári iskolába, vagy középiskolába), ill. nemzetközi forrásokból történő intenzív fejlesztés jellemezte.

3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk vörösfenyőből készült, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük. Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúr központjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítő gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket.

Már működésének kezdetén támogatta a Magyar Tudományos Akadémia munkáját, s törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét.

Ugyancsak 1922-ben létrehozta az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Széchenyi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, és a Pázmány Péter Tudományegyetem  könyvtára.

kep8_3.jpgEgész alakos szobra a Debreceni Tudományegyetem előtt

Pécsett, Szegeden, Debrecen egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségeit. Egyetemi építkezései mindhárom vidéki egyetemen a klinikákkal kezdődtek, azon belül is hangsúlyt kaptak a szülészeti és gyermekklinikák. Célja volt ezzel a magas gyermekhalandóság csökkentése. Sem a klinikákat, sem az egyetemek más területeit nem tudta elképzelni magas színvonalú kutatómunka nélkül.

Külföldön Collegium Hungaricumokat hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Az ifjúság sportoktatásra is igen nagy hangsúlyt helyezett, megszervezte a Testnevelési Főiskolát. Ugyanakkor 1928-ban – német mintára – megszüntette a Magyar Olimpiai Bizottság önállóságát, és hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává alakította.

Klebelsberg minden fiatal tehetséget számon tartott, pl. 1930-ban ő hívta haza Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből és kinevezte a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjének.

kep9_3.jpg

A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét.

Kulturális létesítményeinek létrehozása részletezve az 1920-as évek végétől:
1928-ra már 1500 népkönyvtárt létesített, 1929-ben nyílt meg a római Collegium Hungaricum. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát építtet. 1930-ban a Margit-szigeten fölavatta a nemzeti sportuszodát. Nagy népiskola építőtervezete ebben az évben fejeződött be. Szegeden Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és az egész magyar hivatalos világ jelenlétében felavatták az 5000. népiskolai épületet.

1930. október 24-én szentelik fel Klebelsberg Kuno büszkeségét, a szegedi Fogadalmi templomot és a Dóm téren az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokot.

kep10_2.jpgA szegedi Fogadalmi Templom

Klebelsberg a közoktatási minisztersége alatt az ún. „szellemtudományok” (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. 1926-ban a Királyi József Műegyetem országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre.

Miután dr. gróf Bethlen István miniszterelnök lemondott, a szokásoknak megfelelően Klebelsberg Kunónak is be kellett nyújtania lemondását, de miniszteri posztjáról való lemondása után is fáradhatatlanul dolgozott, mint az Alföldi Bizottság elnökét az Alföld problémái és annak lehetséges megoldásai foglalkoztatták.

Halálát szívbénulás, fertőzéses bélhurut okozta 1932. október 11-én.

Klebelsberg temetése körüli megmozdulás hasonlatos volt Kossuth Lajos 1894. április 1-jei temetéséhez, csakhogy ezúttal a hatalomban levők is búcsúzhattak. Klebelsberget is felravatalozták a Nemzeti Múzeumban, majd Szegedre kísérték, s a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.

Már 1935. április 11-én újfent megemlékeztek róla és Glattfelder Gyula megyés püspök újra megszentelte nyugvó helyét, síremlékét Ohmann Béla szobrász készítette, aki a komáromi Jézus Szíve Katolikus Nagytemplom belső díszítésén is munkálkodott.

kep11_3.jpgKlebelsberg Kuno emlékműve Budapesten

Halála után alig hét évvel, 1939-ben pedig emlékművet emeltek a tiszteletére az akkori Eskü (mai Március 15-e) téren, Budapesten.

Komáromban 2022-ben került sor a politikus emlékművének elhelyezésére.

kep12_1.jpgKlebelsberg Kunó mellszobra a komáromi Jókai-ligetben

Mellszobrát, amelyet Endresz László szobrászművész készített, október 11-én a Jókai ligetben, a Járásbírósággal szemben közösen állította fel az Endresz Csoport Egyesület és Komárom Város Önkormányzata.

Pokornyi Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://kgym.blog.hu/api/trackback/id/tr117978256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása