Komáromi Klapka György Múzeum

2 cm-es Flak 38 légvédelmi gépágyú

2022. november 16. - Komáromi Klapka György Múzeum

Komárom és környéke a második világháború során a szövetségesek számára fontos célponttá vált. A Duna vonala volt a központi hatalmak egyik legfontosabb vízi utánpótlási útvonala. A várost érintő elsődleges infrastruktúrális célpontok a Bécs-Budapest fő vasútvonal, a vasúti híd, és az Erzsébet-híd. Komárom területén sok gyár is célponttá vált, de a legfontosabb a várostól keletre Szőny és Almásfüzitő községek mellett települt olajfinomítók voltak. Az almásfüzitői olajfinomítók 1904 óta, a szőnyi MOLAJ 1942 óta üzemeltek és szolgálták ki a hadiipart.

1943 decemberében az amerikai 5. légifényképező ezred 15. százada megkezdte a magyarországi hadműveleti célpontok felderítését. Az ország rendszeres, tervszerű bombázása 1944. március 19. után kezdődött. Az egész ország területén készültek a légiveszélyre. Komárom és környékét Győr “Légó” (Légoltalmi) körzetéhez osztották be. Komáromban a 83.500/ELN.LGV-1940. HM rendeletben előírt úgynevezett ház-légoltalmi őrség parancsnokokat neveztek ki. Feladatuk volt, hogy utcájukban állandó légó rádió-figyelő szolgálatot szervezzenek, továbbá bombázás esetén a segélyszolgálatot irányítsák, jelentést tegyenek a halottakról, károkról, fel nem robbant bombákról stb.

lego.jpg

1944. április 9-re virradó éjszakán a RAF 205. bombázóezred századai megkezdték a GARDENING fedőnevű hadműveletet, amelynek feladata az volt, hogy a Dunát elaknásítva zavarják a tengelyhatalmak legfontosabb vízi szállítási útvonalát. Almásfüzitő térségében 1944. május 28-29-én a RAF 205. BG aknarakó gépei aknázták a Dunát, majd októberben újra. Az új cél a finomítók lettek. Június 12-13-án négy hullámban bombáztak. A RAF 205.BG 236.WING 40. századai 39 Wellington, 8 Halifax, 10 B-24-es Liberator nehézbombázó, összesen 57 gép dobott 109 bombát az olajfinomítóra. 6 halott 17 sebesült lett. Július 2-án újabb bombázás, majd augusztus 9-én szőnyegbombázás következett. Ennek következtében a finomító 80 százaléka megsemmisült. Az első tervszerűen Komárom ellen irányuló bombatámadást 1944. október 7-én az amerikai 15. légi hadsereg kötelékei hajtották végre két hullámban. Becslések szerint a városra mintegy 300 tonna bomba esett, a halottak száma megközelítőleg 50, az anyagi kár pedig jelentős volt. A város lakosságának túlnyomó része a Csillag, Igmándi, Monostori erőd valamelyikébe menekült a bombázások idején. A 2. ukrán front 5. légi hadsereg alárendeltségében tevékenykedő 218. éjszakai könnyű bombázó hadosztály ezredei 1945 januárjától rendszeresen támadták a várost. A városban néhány helyen kihelyezett légvédelmi ágyúk hatástalannak bizonyultak. 1945. március 14-én újra az almásfüzitői olajfinomító volt a cél, melynek következtében a második legnagyobb pusztítás keletkezett. A szőnyiek Churchill csillagnak nevezték a bombákat. Márciustól a szovjetek előrenyomulását és a szárazföldi harcokat biztosító légi támadások következtek, melyek nem voltak akkorák, mint az előzőek. A háború végére az olajfinomítók romokban hevertek, a termelés végleg leállt. A füzitői olajfinomítót hétszer, a szőnyit ötször érte nagyobb bombázás, a kisebbekkel együtt tizennégyszer. Füzitőre összesen 692,9 tonna bomba esett, melynek 21 halottja lett. Szőnyt összesen 705,3 tonna bomba érte, 12 halott lett. Komárom a magyar városok háborús károsodási rangsorán a 12. helyen szerepel.

bomb.JPGDél-Komárom területén becsapódott bombák (Érsek János rajza)

2021 nyarán a Gyár utcában csatornázási munkálatok során előkerült egy 2 cm Flakvierling 38 (rövidítve Flak38) légvédelmi gépágyú cső és pajzs maradványa. A német hadiipar egyik legelterjedtebb könnyű tüzérségi eszköze volt a Flugabwehrkanone 30 (Flak30), melynek több változata közül a legjelentősebb a négycsövű Flak38 volt. A maximális tűzgyorsasága a fegyvernek 1400 lövés/perc, gyakorlati tűzgyorsasága 800 lövés/perc. Ezt a 20 töltény befogadására képes tölténytár tudja biztosítani, amivel mind a négy fegyvercső fel volt szerelve. A hatásos lőtávolsága 2200 méter. Irányozni 360 fokban lehetett, nem csak légi hanem földi célpontok ellen is alkalmas volt. Szállítása vontatmányon történt, de előfordult hogy teherautók és harckocsik alvázára is szerelték, aminek következtében önjáró lövegként funkcionált. Komáromban is használták ezeket a légvédelmi fegyvereket.

flak30.JPGFlak 30 

1024px-flakvierling-38-20mm-hatzerim-1.jpgFlak 38

A megtalált gépágyúnak a zárrészét érte a találat, aminek köszönhetően a csőfar és a cső viszonylag ép maradt. A cső belsejében a huzagolás is jól kivehető. A pajzs test is ép maradt a találat után, csak a tartó szerkezete sérült. Restaurálás közben a pajzs tartószerkezetén 289-es szám vált láthatóvá. A két fő alkatrész mellett néhány kisebb darab is előkerült, melyek közül az ütőszeget kell kiemelni.

cso.JPGA fegyvercső restaurálás előtt

pajzs.JPGA pajzs restaurálás előtt

rest_ut.JPGRestaurálás utáni állapot

Ábrahám Tamás

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kgym.blog.hu/api/trackback/id/tr3217980070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása