„E népnek az az ismertetőjele, hogy ferdén fésülik és csomóba kötik a hajukat; így lehet megkülönböztetni őket a többi germántól, így a szabad születésű suebeket szolgáiktól” (Borzsák István fordítása) – írja Tacitus Germania c. munkájában a Pannonia tartomány szomszédságában, és így a Római Birodalom határain túl élő népekről.

2009-ben Brigetio polgárvárosában, Komárom/Szőny-Vásártér lelőhelyen az ún. második pince betöltése között bukkant elő egy elnagyoltan kidolgozott, szakállas férfit ábrázoló büszt. A mellkép 4,75 cm magas és 4,1 cm széles. A férfi fejének jobb oldalán, a halántékon viseli a germán hajfonatot. A fej bal oldala erősen kopott, csupán a szemgödör, a fül és a szakáll tompa körvonalai vehetőek ki. A hajat és a szakáll részleteit bevájt vonalakkal képezték ki. Az alak mellkasát ruha fedi, amit bevájt, egymással párhuzamos, a nyaknál V-alakban egymást keresztező vonalakkal mintáztak meg. A büszt alsó részét levelek keretezik.  A mellkép hátoldalán egy 04 x 04 mm nagyságú négyszögletes lyuk található, ami arra utal, hogy a tárgyat valamilyen felületre rögzítették. A mellkép jellegzetes hajviselete alapján egyértelműen germán ábrázolásként határozható meg.

A germán népcsoportok, mint a Római Birodalom egyik legfőbb ellenségei, jelentősen meghatározták Pannonia lakóinak mindennapjait. Ez különösen igaz volt a határmenti települések közösségeire, akik ellenségeiket különböző művészeti alkotásokon is megjelenítették. Az ábrázolások többsége nagyon sematikus, semmilyen egyénítésre utaló jelleget nem mutatnak, hiszen elsődleges céljuk a római császárok germánokfeletti győzelmének hirdetése volt. A kisplasztikák között azonban van egy szűkebb csoport, ami a forrásban is kiemelt északi szvébeket mintázza, azonosításukat az egyedi hajviseletük, a jellegzetes hajcsomó (nodus) és a zömében hosszú, keskeny szakáll teszi lehetővé. Ezekből a főként díszként szolgáló tárgyakból mindössze 33 darab ismert a Római Birodalom és a Barbaricum területéről. 15(!), tehát az ismert példányok csaknem fele Pannoniából került elő. Pannonián belül is – a fentebbieket figyelembe véve nem is olyan meglepő módon – Brigetióban koncentrálódnak, ahonnan 7 germán ábrázolás is ismert.

A mellszobor 3d modelljét is megtekinthetik ide kattintva.

Az Osterby-fej. Forrás: wikimedia

Végül érdekességként mindenképp meg kell említeni, hogy a jellegzetes germán hajcsomó az ókorból nemcsak írott forrásból éskisplasztikai ábrázolásokból ismert. Észak-Németországban ugyanis a szerencsés körülményeknek köszönhetőenkét lápi hullának is konzerválódott az eredeti hajviselete. Az Osterby és Dätgen mellett előkerült férfiak hajának képei az interneten keresztül bejárták az egész világot. Sőt a vállalkozó szelleműek a virtuális térben arra is kaphatnak tippeket, hogyan készítsék el saját „szvéb hajcsomójukat”. Akinek van hozzá mersze, próbálja ki, mi pedig várjuk kommentben a képeket! 

A szvéb hajcsomó formázása. Forrás: guerillaarchaeology

Dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella