Philippus Arabs császár törvénytáblája Brigetióból

A második szőnyi törvénytábla

2023. január 30. - Komáromi Klapka György Múzeum

2014 októberében szenzációs leletegyüttes, egy római kori bronz törvénytábla töredékei kerültek napvilágra Brigetio legiotáborában, a parancsnoki épület (principia) közelében. A hat feliratos bronztöredék közül 3 összeillik. Súlyuk összesen 3500 gramm. Az eredeti feliratos mezőből csupán kis részletek maradtak meg, így a törvénytábla teljes szövegének kiegészítése sajnos nem lehetséges. Ennek ellenére a különböző szavak, kifejezések alapján következtetni lehet a törvény tartalmára, műfajára, a kiadó személyére, idejére, sőt a vésnök szignatúrája is megtalálható az egyik töredéken.

A második szőnyi törvénytábla

Nem ez az első ismert törvénytábla Brigetio területéről, hiszen az 1930-as években ugyanerről a lelőhelyről mezőgazdasági munkák során már kifordított az eke egy sokkal jobb állapotban megmaradt, és szövegezését tekintve is teljes egészében vizsgálható darabot. Az első szőnyi törvénytáblaként elhíresült bronztáblát I. Constantinus és Licinius császár adta ki 311. június 10-én Serdicában, a mai Szófiában. A felirat 38 sorból áll, amit változó szélességű keret szegélyez. A bal oldali keret peremén szerepel a vésnök szignatúrája, nevének S kezdőbetűje, alatta pedig az F betű a latin fecit, azaz készít szót jelöli. A szöveg műfaját a kezdősor meg is adja: exemplum sacrarum litterarum, azaz levél formájában kiadott törvény másolata, amit Dalmatiusnak, Illyricum parancsnokának címeztek. A törvény a katonákat a szolgálati idő letelte után illető adókedvezményekről rendelkezik, amelyekből a bűncselekmény miatt elbocsájtott katonákat kizárja. Kötelezővé teszi a kedvezményeket rögzítő hivatalos okmány kiadását, és meghatározza, hogy a rendeletet Illyricum valamennyi katonai táborában, a hadijelvények mellett, érctáblába vésve függesszék ki.

Az első szőnyi törvénytábla átirata

A második szőnyi törvénytábla értelmezésében az első bronztábla is sok segítséget nyújt. A jobb felső saroktöredék (1. sz. töredék) első sorának végén olvasható a litterarum szó - UM -töredéke, így a törvény műfaji meghatározása kétségtelen: ahogy az első törvénytáblánál, úgy ebben az esetben is a császár által kiadott, a sacrae litterae körébe tartozó törvény egy példányáról (exemplum sacrarum litterarum) van szó.

1. sz. töredék (Fotó, rajz: dr. Bartus Dávid)

Nem ismert pontosan kit vagy kiket szólított meg a császár. A bal oldali szegélyhez tartozó táblán (2. sz. töredék) olvasható carissi szótöredék alapján számításba jöhet a helytartó (carissime, carissime nobis), de vonatkozhat az aktív szolgálatukat töltő katonákra (carissimi commilitiones) vagy a veteránokra (carissimi conveterani) is. A nagyobb, összeillő jobboldali mezőn olvasható antiquitus privil szavak alapján azonban biztos, hogy a törvény a katonák régóta meglevő (antiquitus) kiváltságaival (privilegium vagy privilegia) kapcsolatban rendelkezik, valószínűleg megerősíti azokat.

2. sz. töredék (Fotó, rajz: dr. Bartus Dávid)

A törvénytáblát a Kr. u. 244-249 között hatalmon lévő Marcus Iulius Philippus, közismertebben Philippus Arabs császár uralkodása idején adták ki. A császár nevét a töredékeken kétszer is megtalálhatjuk (2. és 3. töredék), a tábla betűméreteinél nagyobb mérettel írva, ám mindkétszer kivésve, szinte olvashatatlan módon. Ennek oka pedig az, hogy a császárt halála után damnatio memoriae-vel, emlékezetének eltörlésével sújtották. Még pontosabb keltezést tesznek lehetővé 3. és 4. töredékeken olvasható sorok: [--- ac]clamatum e[st: Philippi Augusti Pii Felices I]nvicti, di(i) vos serven[t!], azaz „Felkiáltottak: Boldog, kegyes és győzhetetlen Philippus császárok, az istenek tartsanak meg titeket!". A megszólítás többes számú, tehát két császárra, Philippus Arabsra és fiára, Marcus Iulius (Severus) Philippusra vonatkozhat, utóbbi Kr. u. 247 nyarán kapta meg az augustus (császár) rangot. A törvény ez alapján Kr. u 247 és 249 közé keltezhető.

Philippus Arabs császár mellszobra a berlini múzeumban

Az első szőnyi törvénytáblához hasonlóan a másodikon is megtalálható a vésnök (caleator) szignatúrája. A 2. sz. töredéken, a szegélyléc alatt eltakarva a fe(cit) (készít) szó két kezdőbetűjének ligaturája vagy talán egyetlen betűbe foglalva az egész szó jelenik meg.

3. sz. töredék (Fotó, rajz: dr. Bartus Dávid)

A törvénytábla felerősítésére, rögzítésére nyolc szöget használtak, amelyek helyét egy 23 mm széles, valószínűleg szintén bronzból készült keret takarta el.

4. sz. töredék (Fotó, rajz: dr. Bartus Dávid)

A töredékeket készítéstechnológiai szempontból is vizsgálták, amihez nagy felbontású részletfotókat és háromdimenziós digitális modelleket készítettek. A vizsgálatok eredményei között olyan érdekességek szerepelnek, minthogy a törvénytábla szövegét előre kiszerkesztett segédvonalak mentén vésték fel, vagy, hogy a betűtalpakat nem betűnként, hanem utólag, soronként vagy akár az egész szöveg elkészítése után után vésték fel. A törvénytábla eredeti mérete a felirat első sorát adó Exemplum sacrarum litterarum formula teljes kiírását figyelembe véve 61,5 x 41,5 cm, rövidített változatban való feltüntetésével 50 x 38,5 cm lehetett, súlya ezeknek megfelelően 21,3 vagy 16, 2 kg volt.