Február 4-e a katonai térképészet napja, amelynek az apropóján most ezek a sorok íródnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt önálló magyar térképészetről nem beszélhetünk. A felméréseket egy közös intézmény, a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte, melynek anyagát 1918-ban az utódállamok között szétosztották.
Előzményként meg kell említenünk a három nagy katonai felmérés eredményeként készült térképeket. A 18. századra megváltozott hadászati viszonyok megkövetelték a minél pontosabb térképek használatát. A birodalmi vezetés a hétéves háború tapasztalatai alapján megkezdte az erre vonatkozó munkálatok előkészítését. Az első ilyen felmérés, a jozefiniánus térkép (II. Józsefről elnevezve), melyet már Mária Terézia uralkodása alatt 1763-ban elkezdtek készíteni. A magyarországi felmérés 1780 és 1784 között készült el Erdély és Temesköz nélkül. Méretaránya 1:28800, magassági szintek jelölése nélkül készült.
Komárom az első katonai felmérésen
A második katonai felmérés, a franciskánus térkép (I. Ferencről elnevezve) 1806 és 1869 között, a magyarországi rész 1836 és 1840 között készült. A Napóleoni háborúk tapasztalataira építve és kiküszöbölve az első felmérés hibáit 1:144000-es méretarányú térképet hoztak létre, ezzel egyidőben új alapponthálózatot fektettek le.
Komárom a második katonai felmérésen
A harmadik katonai felmérést, a ferencjózsefi térkép (Ferenc Józsefről elnevezve) készítése 1869-ben kezdődött, a magyarországi rész 1872 és 1884 között készült. A térkép 1:25000 méretarányú, magassági méréssekkel volt ellátva.
Komárom a harmadik katonai felmérésen
1919-ben a honvédelmi minisztérium saját hatáskörén belül megalakította az Állami Térképező Csoportot. A megmaradt eszközök azonban elavultak voltak, a háromszögelési pontok nagy része a terepen pedig elpusztult. A trianoni békeszerződés hatására térképezést csak polgári feladatokra lehetett végezni, így az országos kataszteri felmérés az Állami Földmérés nevet vette fel. A katonatisztekből álló Katonai Térképező Csoport a békeszerződés kijátszása céljából kikerült a honvédelmi minisztérium hatásköréből és a Pénzügyminisztérium XIII/c. osztályává alakult át.
1926-ban létrejöhetett az Állami Térképészet, később Térképészeti Intézet. 1927-ben kezdődött meg az egész ország új térképezése 1:25000-es és 1:75000-es méretarányokban.
A Térképészeti Intézet 1938-ban Honvéd térképészeti Intézetté alakult át. A második világháború mutatott rá arra, hogy olyan egységes térképekre van szüksége a csapatoknak, amely több fegyvernem számára is megfelelő és elősegíti az együttműködést. Más szóval olyan térkép kellett, amelyet egyformán felhasználhat a gyalogság, a páncélos csapatok, a tüzérség, a légierő, és amely alkalmas tájékozódásra és menetek végrehajtására is. Mindezek alapján az 1:50 000 méretarány mellett döntöttek.
A háború utáni új térképek már a Gauss-Krüger szögtartó hengervetületben készültek.Az új térképek alapfelülete és vetületi rendszere a mai katonai térképekkel már megegyezett. Az ezekkel kapcsolatos feladatokat a HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökséghez tartozó, annak Térképész osztályából 1973-ban szerveződött Térképész Szolgálat Főnökség látta el. A hatvanas évek harcászati-hadműveleti elveiben bekövetkező változások, valamint a haditechnikai eszközök fejlődése fokozott mértékben megkövetelte a geodéziailag meghatározott pontok kellő sűrűségű hálózatának létrehozását. Komárom területén is több geodéziai pont van.
IV. rendű vasbeton pont Szőnyben a Dózsa György utca és a Templom köz találkozásánál
A komáromi református templom tornya is magassági alappont
Az osztrák katonai felmérések online is elérhetőek:
Ábrahám Tamás
